2015. június 30., kedd

Színes főváros-a festett tűzfalak (VII.kerület)

 Festett tűzfalak (VII.kerület)


Egyre több falfelület válik csábító turisztikai látványossággá Budapesten. 2014 Augusztus.15.-én indult, új budapesti rendezvény, a Színes Város Strongbow Budapest zenei, művészeti és kulturális fesztivál, aminek keretében hazai és külföldi művészek festenek meg mintegy tucatnyi tűzfalat.

A fesztivál alatt a VII. kerületben több száz m2 tűzfalat festettek le képzőművészek, Street artosok, graffiti művészek. Az eseménysorozat szeptember 19-éig tart, a megfestett tűzfalakról reklámfilmrendezők készítenek majd kisfilmeket. 

Romlás virágai:

Ezen Fesztivál keretein belül készült el a mintegy 156 m2 alapterületű, Baudelaire kötetét eszünkbe juttató “Romlás virágai” című alkotás, amely a VII. kerület Kertész utcában található. 

A Fesztivál alatt megfestett alkotások tematikájukban valamilyen ellentétpárt dolgoznak fel. Ez a kép a “Nagyváros VS. Természet “kapcsolatát boncolgatja.


A Fat Heat művésznéven ismert Kirsch Ádám és a Mr Zeroként alkotó Viszokai Krisztián nemzetközileg a legismertebb magyar falfestők, akik a fél világot bejárták, ugyanis rengeteg fesztiválra hívják őket nagyméretű falakat megfesteni évek óta. A duót ezúttal kiegészítette ObieOne, alias Egry Tamás. Egry a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fotó szakon diplomázott, de grafikával is régóta foglalkozik.


Fecskeinvázió az Akácfa utcában:



 Akácfa utca 27-et lepték el a pszichedelikus színekben tobzódó fecskék. A 80 m2-es felületet Mesterházy Károly, alias Carlos BreakOne graffitizte össze, az alábbi Mottó jegyében: “Nyugalom, vagy tombolás”. 

Az Akácfa utcai Munka 14 napig tartott, a munkát a folyamatos esőzés megnehezítette. Mesterházynak a Nyugalom szimbóluma az egyik legismertebb magyarországi madár, a Fecske, ezért festette fel ezt a három színes madarat a tűzfalra. 

Találó a mottója a műnek. Hosszú idő alatt a fecskének sok jelentést tulajdonítottak az emberek, van, akinek a boldogságot, másnak a szabadságot jelenti, de van olyan is, aki szomorúságot látja benne. 


Király utcai tűzfal rehabilitációja:

A Suppré-Neopaint csapat munkájának köszönhetően született újjá egy hatalmas tűzfal a Kazinczy és Király utca sarkán. A tűzfal ünnepélyes átadására Portfolio Points keretében történt.

A Suppré-Neopaint a Neopaint.hu és a Suppré Arthouse egyesülésének eredménye. A frissen alakult ügynökség a különböző területek integrációját testesíti meg, melyben a vizául-kommunikációs szakemberek egy csoportba tömörülve hoznak létre egyedi alkotásokat. A csapat legfrissebb munkája, a hatalmas Király utcai tűzfal rehabilitációja, azaz átfestése nem csak az arra járók hangulatát, de a fal által közrefogott területen elhelyezkedő eddig meglehetősen nyomasztó jásztótér világát is teljes mértékben újraszínezte.



Az alkotók ezzel a projekttel a városban fellelhető számtalan tűzfal rémesen elhanyagolt állapotára hívják fel a figyelmet és egy meglehetősen tetszetős alternatívát kínálnak a hatalmas, omladozó falfelületek látványára. Abban reménykednek, hogy az elkészült tűzfal sikere felhívja a figyelmet a városkép többi, ugyancsak elhanyagolt részletére és a VII. kerületi önkormányzathoz hasonlóan, aki meglepően támogatólag állt a projekthez, több hivatalos fórum is nyitott lesz hasonló megoldásokra.





Budapest VII. kerület-Erzsébetváros

Erzsébetváros múltja, története:

A török hódoltság utáni időkben a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felső Külvárosnak nevezett területen a népesség folyamatosan nőtt, 1734-ben még csak 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása tovább lendítette a térség fejlődését.

Az 1873-as egyesítés után, az ekkor már Terézvárosként ismert Felső Külváros már túl nagy és népes volt, ezért kettéosztották, és a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. A VII. kerület Erzsébetváros néven vált ki Terézvárosból. Új elnevezését - amelyet 1882. február 7-én iktattak be - I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról kapta.

A Nagykörút és a Dózsa György út közötti sakktábla szerkezetű utcarendszeren a 19. század végére gyors tempóban épültek fel a bérházak, a kerület pedig a főváros egyik legsűrűbben lakott részévé vált, mely pozícióját máig megőrizte. A köznyelv emiatt találta ki számára a "Chicago" becenevet.

Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években elkezdték -zsidónegyedként- emlegetni. Ennek alapjául az szolgált, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a népcsoport budapesti képviselőinek csak kis töredékét tették ki, ezért az elnevezés nem egészen helytálló. Kétségtelen azonban, hogy mivel ezen a területen (a Király utca, Nagyatádi Szabó, mai Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett nagy gettót, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot, abban a sötét történelmi időszakban valóban csak izraeliták lakták.