Budapest zsidó háromszöge

Zsidó háromszög

Vagyis más néven a „zsinagóga háromszög”. A 19. században Pesten meggyökeresedő zsidók előtt az a kérdés állt, miképpen illeszkedhetnek az elutasítás és a befogadás jeleit egyaránt felmutató társadalmi közegbe, mennyit őriznek meg őseik szokásaiból, milyen szerephez juthatnak a modernizáció és polgárosodás útjára lépett magyar társadalom fejlődésében. 

Az izraeliták egyenjogúságáról 1867-ben hozott törvény, és általában a kiegyezés utáni liberális közszellem felgyorsította a hitéletet megújító, egyben a magyarosodás, az asszimilációkülönböző fokozatait választó, és a hagyományos vallási-közösségi formákhoz ragaszkodó irányzatok szétválását.

A Dohány utcai, a Rumbach Sebestyén utcai és a Kazinczy utcai zsinagógák a több ágra szakadás jelképes építményei. Ezért nevezik a fővárosi zsidóság mai történetírói a három zsinagóga által kijelölt városrészt, Budapest jellegzetes zsidónegyedét "pesti zsidó háromszögnek".

A zsidó háromszög utcái

Klauzál Tér:

A budapesti Klauzál tér a Belső-Erzsébetváros, a volt zsidónegyed legnagyobb tere. A tér első neve Stephans Platz volt, majd 1874-től István tér lett. 1907-től vette fel a tér a mai nevét, amelyet Klauzál Gábor reformkori miniszterről kapta. 

Miklósy megvette a Ligetben felállított gyermekszínház épületének fa és vasvázát. Ideszállíttatta s ebből alkotta meg az István téri Színházat. A színházába a legjobb vidéki és az akkori Nemzeti Színházzal valamiképpen elégedetlen színészeket nyerte meg. A társulatnak balettkara is volt, Storch Miksa balettmester vezetésével. 1872. október 30-án Jókai prológusával avatták fel a színházat. 

1874 januárjában tűzvész miatt a színház megsemmisült.

A színház helyén 1897-ben nyílt meg a Klauzál téri csarnok. Egyszerre öt vásárcsarnok épült a fővárosban, a Klauzál téri lett a III. számú Vásárcsarnok. A vásárcsarnokhoz kapcsolódóan bérház is épült a Klauzál téren, ami lehetővé tette, hogy az árusító helyeket alacsonyabb áron adják ki. Az árusító helyek száma meghaladta a háromszázat. A csarnokban, elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt.

A Klauzál tér arculata idővel megváltozott. A teret az utcák mentén fák szegélyezik. Ma a kerítéssel körbevett „zöld sziget” Belső Erzsébetváros oázisa. Van itt játszótér, sportolási lehetőség, pihenésre és szórakozásra alkalmas szép környezet, sőt még kutyafuttató is. A teret körbevevő utcák épületeit felújították, így rendezett képet mutat. 

Gérecz Attila (1929-1956), az 1956-os forradalom mártír költőjére emlékezve a Klauzál tér 9 szám alatt emléktáblát helyeztek el, akinek első sírja a téren volt.

A tér másik érdekessége, hogy keresztülment rajta a régi 2-es villamos. A járat a Keleti pályaudvar melletti Festetich utcából indult és a másik végállomása a Dózsa György úti MÁV aluljáró angyalföldi oldala volt. A belső-erzsébetvárosi vonalat 1911. október 27-én helyezte üzembe a Budapesti Városi Villamos Vasút (röviden: B.V.V.V.) a Népszínház tér (mai nevén Blaha Lujza tér) és a Király utca között. A Stáhly utca – Gyulay Pál utca – Nyár utca – Klauzál tér – Csányi utcai vágányok a terézvárosi vonalakkal teremtettek összeköttetést.

Dohány utca:

Budapest VII.kerületében, Erzsébetvárosban található, a Rákóczi úttal és a Wesselényi utcával párhuzamos, a Károly körutat a Rottenbiller utcával összekötő, az Erzsébet körutat átszelő, mintegy 1,6 kilométer hosszú utca. A Dohány utca által határolt terek: a Herzl Tivadar tér és a Rózsák tere.

A ma ismert Dohány utcának először csupán 300 méteres szakaszát nyitották meg 1802-ben a mai Síp utca és Kazinczy utca között. Nevét először a 211. számú házban lakó, műhellyel is rendelkező népszerű és ismert Anton Prinder tubák- és dohánykészítő mesterről kapta: Tabakmacher Gasse (Dohánykészítő utca), majd 1804-től a Síp utca és a Károly körút közötti szakasz Seiten Landstrasse (Oldalsó országút) volt, ami 1817-ben lett véglegesen Tabakgasse. 1850-ben magyarítva Dohány utca.

Az 1820-as években épült ki a Dohány utca ma ismert vonala, egészen a későbbi Rottenbiller utcáig, az ekkor kiépített új szakasz a Felbergasse (1850-től Fűzfa utca) nevet kapta, s csak 1874-től hívják teljes jelenlegi hosszában Dohány utcának.

Az utca megszületésétől fogva jelentős közlekedési útvonal volt, itt vezetett el a Pest városát az ország keleti részeivel összekötő kocsiút, a Hatvani (ma Rákóczi) út mentesítő szakasza. Ennek köszönhetően több szálló és vendéglő nyílt az utcában, ilyen volt például az 1838-as pesti árvíz idején Déryné Széppataki Rózának otthonul szolgáló Arany Szitához nevű szálló. A 19. század második felétől nagy arányban költöztek ide zsidók, s 1859-ben az utca elején avatták fel a pesti zsidóság első jelentős zsinagógáját. A második világháború végén itt húzódott a pesti gettó határa.

Kazinczy utca:

1897 óta viseli a Kazinczy utca nevet a zsidó negyed egyik legforgalmasabb, igen szűk utcája, mely a Király utcát és a Rákóczi utat köti össze.

Itt található a szecessziós stílusban épült Kazinczy utcai zsinagóga, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum és az elmúlt évek romkocsma-forradalma is innen indult, 2004-ben a Szimpla Kerttel.

Azóta olyan streetfood helyeknek ad otthont az éppen egy autó szélességű utca, mint az El Rapido Taqueria, a Soul Food, de a tradícionális zsidó gasztronómia is bemutatkozik klasszikus éttermi környezetben, például a Macesz Bistroban. Kiskocsmák, romkocsmák, klubok garmadája vár a Kazinczy utcában: Kocka, Ellátó Kert, Mika Tivadar Mulató,Méter és természetesen a Szimpla Kert. Különleges rendezvények, utcabálok is gyakoriak itt, ilyenkor sétálóutca lesz a forgalmas központból.

Rumbach Sebestyén utca:

Az utca névadója Rombach (Rumbach) Sebestyén orvos, akinek tulajdona volt 1806-tól 1833-ig az akkori Országút (ma Károly krt.) 9. szám alatti átjáró-ház. E házat Pauer háznak hívták építtetőjéről, mielőtt Rumbach megvásárolta. Az átjáró ház másik kijárata egy addig névtelen utcára nyílt; minthogy Rumbach közismert és nagy tiszteletnek örvendő orvos volt, róla nevezték el az utcát, 1874-ben.

A Rombach család Németországból származott. Rombach Mátyás az 1700-as évek közepén költözött hazánkba. Nagybányán telepedett le, s ott volt orvos: előbb katonai, majd bányaigazgatósági sebész. Fia, Sebestyén is az orvosi hivatást választotta. Bécsben avatták doktorrá 1788-ban. Terézvárosban kezdte el orvosi praxisát. A Podmaniczky és a Munkácsy utca találkozásánál létesítette Pest első gyógyfürdőjét. Hamarosan hírnevet szerzett magának. Nem csak a szegény betegeket gyógyította ingyen, hanem a budai és pesti katonai kórházakban való szolgálatáért sem fogadott el tiszteletdíjat. Önzetlensége a rászoruló betegeken kívül kivívta az uralkodó elismerését is, melynek eredményeként - már mint tiszti orvos - nemesi címet kapott. 

A Rumbach Sebestyén utca a Wesselényi és a Király utcát köti össze. Ha e keskeny utcában sétálunk, biztosan szembetűnik a megkapó szépségű, egzotikus, csipkefinom díszítésű, háromemeletes zsinagóga, mely a 11-13. szám alatt áll (egykor 8. szám). A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga 1872-ben épült Otto Wagner tervei alapján.