Budapest zsidó háromszöge

Zsidó háromszög

Vagyis más néven a „zsinagóga háromszög”. A 19. században Pesten meggyökeresedő zsidók előtt az a kérdés állt, miképpen illeszkedhetnek az elutasítás és a befogadás jeleit egyaránt felmutató társadalmi közegbe, mennyit őriznek meg őseik szokásaiból, milyen szerephez juthatnak a modernizáció és polgárosodás útjára lépett magyar társadalom fejlődésében. 

Az izraeliták egyenjogúságáról 1867-ben hozott törvény, és általában a kiegyezés utáni liberális közszellem felgyorsította a hitéletet megújító, egyben a magyarosodás, az asszimilációkülönböző fokozatait választó, és a hagyományos vallási-közösségi formákhoz ragaszkodó irányzatok szétválását.

A Dohány utcai, a Rumbach Sebestyén utcai és a Kazinczy utcai zsinagógák a több ágra szakadás jelképes építményei. Ezért nevezik a fővárosi zsidóság mai történetírói a három zsinagóga által kijelölt városrészt, Budapest jellegzetes zsidónegyedét "pesti zsidó háromszögnek".

A zsidó háromszög utcái

Klauzál Tér:

A budapesti Klauzál tér a Belső-Erzsébetváros, a volt zsidónegyed legnagyobb tere. A tér első neve Stephans Platz volt, majd 1874-től István tér lett. 1907-től vette fel a tér a mai nevét, amelyet Klauzál Gábor reformkori miniszterről kapta. 

Miklósy megvette a Ligetben felállított gyermekszínház épületének fa és vasvázát. Ideszállíttatta s ebből alkotta meg az István téri Színházat. A színházába a legjobb vidéki és az akkori Nemzeti Színházzal valamiképpen elégedetlen színészeket nyerte meg. A társulatnak balettkara is volt, Storch Miksa balettmester vezetésével. 1872. október 30-án Jókai prológusával avatták fel a színházat. 

1874 januárjában tűzvész miatt a színház megsemmisült.

A színház helyén 1897-ben nyílt meg a Klauzál téri csarnok. Egyszerre öt vásárcsarnok épült a fővárosban, a Klauzál téri lett a III. számú Vásárcsarnok. A vásárcsarnokhoz kapcsolódóan bérház is épült a Klauzál téren, ami lehetővé tette, hogy az árusító helyeket alacsonyabb áron adják ki. Az árusító helyek száma meghaladta a háromszázat. A csarnokban, elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt.

A Klauzál tér arculata idővel megváltozott. A teret az utcák mentén fák szegélyezik. Ma a kerítéssel körbevett „zöld sziget” Belső Erzsébetváros oázisa. Van itt játszótér, sportolási lehetőség, pihenésre és szórakozásra alkalmas szép környezet, sőt még kutyafuttató is. A teret körbevevő utcák épületeit felújították, így rendezett képet mutat. 

Gérecz Attila (1929-1956), az 1956-os forradalom mártír költőjére emlékezve a Klauzál tér 9 szám alatt emléktáblát helyeztek el, akinek első sírja a téren volt.

A tér másik érdekessége, hogy keresztülment rajta a régi 2-es villamos. A járat a Keleti pályaudvar melletti Festetich utcából indult és a másik végállomása a Dózsa György úti MÁV aluljáró angyalföldi oldala volt. A belső-erzsébetvárosi vonalat 1911. október 27-én helyezte üzembe a Budapesti Városi Villamos Vasút (röviden: B.V.V.V.) a Népszínház tér (mai nevén Blaha Lujza tér) és a Király utca között. A Stáhly utca – Gyulay Pál utca – Nyár utca – Klauzál tér – Csányi utcai vágányok a terézvárosi vonalakkal teremtettek összeköttetést.

Dohány utca:

Budapest VII.kerületében, Erzsébetvárosban található, a Rákóczi úttal és a Wesselényi utcával párhuzamos, a Károly körutat a Rottenbiller utcával összekötő, az Erzsébet körutat átszelő, mintegy 1,6 kilométer hosszú utca. A Dohány utca által határolt terek: a Herzl Tivadar tér és a Rózsák tere.

A ma ismert Dohány utcának először csupán 300 méteres szakaszát nyitották meg 1802-ben a mai Síp utca és Kazinczy utca között. Nevét először a 211. számú házban lakó, műhellyel is rendelkező népszerű és ismert Anton Prinder tubák- és dohánykészítő mesterről kapta: Tabakmacher Gasse (Dohánykészítő utca), majd 1804-től a Síp utca és a Károly körút közötti szakasz Seiten Landstrasse (Oldalsó országút) volt, ami 1817-ben lett véglegesen Tabakgasse. 1850-ben magyarítva Dohány utca.

Az 1820-as években épült ki a Dohány utca ma ismert vonala, egészen a későbbi Rottenbiller utcáig, az ekkor kiépített új szakasz a Felbergasse (1850-től Fűzfa utca) nevet kapta, s csak 1874-től hívják teljes jelenlegi hosszában Dohány utcának.

Az utca megszületésétől fogva jelentős közlekedési útvonal volt, itt vezetett el a Pest városát az ország keleti részeivel összekötő kocsiút, a Hatvani (ma Rákóczi) út mentesítő szakasza. Ennek köszönhetően több szálló és vendéglő nyílt az utcában, ilyen volt például az 1838-as pesti árvíz idején Déryné Széppataki Rózának otthonul szolgáló Arany Szitához nevű szálló. A 19. század második felétől nagy arányban költöztek ide zsidók, s 1859-ben az utca elején avatták fel a pesti zsidóság első jelentős zsinagógáját. A második világháború végén itt húzódott a pesti gettó határa.

Kazinczy utca:

1897 óta viseli a Kazinczy utca nevet a zsidó negyed egyik legforgalmasabb, igen szűk utcája, mely a Király utcát és a Rákóczi utat köti össze.

Itt található a szecessziós stílusban épült Kazinczy utcai zsinagóga, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum és az elmúlt évek romkocsma-forradalma is innen indult, 2004-ben a Szimpla Kerttel.

Azóta olyan streetfood helyeknek ad otthont az éppen egy autó szélességű utca, mint az El Rapido Taqueria, a Soul Food, de a tradícionális zsidó gasztronómia is bemutatkozik klasszikus éttermi környezetben, például a Macesz Bistroban. Kiskocsmák, romkocsmák, klubok garmadája vár a Kazinczy utcában: Kocka, Ellátó Kert, Mika Tivadar Mulató,Méter és természetesen a Szimpla Kert. Különleges rendezvények, utcabálok is gyakoriak itt, ilyenkor sétálóutca lesz a forgalmas központból.

Rumbach Sebestyén utca:

Az utca névadója Rombach (Rumbach) Sebestyén orvos, akinek tulajdona volt 1806-tól 1833-ig az akkori Országút (ma Károly krt.) 9. szám alatti átjáró-ház. E házat Pauer háznak hívták építtetőjéről, mielőtt Rumbach megvásárolta. Az átjáró ház másik kijárata egy addig névtelen utcára nyílt; minthogy Rumbach közismert és nagy tiszteletnek örvendő orvos volt, róla nevezték el az utcát, 1874-ben.

A Rombach család Németországból származott. Rombach Mátyás az 1700-as évek közepén költözött hazánkba. Nagybányán telepedett le, s ott volt orvos: előbb katonai, majd bányaigazgatósági sebész. Fia, Sebestyén is az orvosi hivatást választotta. Bécsben avatták doktorrá 1788-ban. Terézvárosban kezdte el orvosi praxisát. A Podmaniczky és a Munkácsy utca találkozásánál létesítette Pest első gyógyfürdőjét. Hamarosan hírnevet szerzett magának. Nem csak a szegény betegeket gyógyította ingyen, hanem a budai és pesti katonai kórházakban való szolgálatáért sem fogadott el tiszteletdíjat. Önzetlensége a rászoruló betegeken kívül kivívta az uralkodó elismerését is, melynek eredményeként - már mint tiszti orvos - nemesi címet kapott. 

A Rumbach Sebestyén utca a Wesselényi és a Király utcát köti össze. Ha e keskeny utcában sétálunk, biztosan szembetűnik a megkapó szépségű, egzotikus, csipkefinom díszítésű, háromemeletes zsinagóga, mely a 11-13. szám alatt áll (egykor 8. szám). A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga 1872-ben épült Otto Wagner tervei alapján.  

Szentendre & Skanzen

Szentendre

North of the capital, Szentendre with its colourful houses, narrow alleys, and 24 museums, is the most frequently visited tourist centre along the Danube. The largest open- air museum in Hungary is located on the outskirts of the city which shows the authentic Hungarian village life. 

The first step to getting an overview of the city is strolling along the historical, narrow streets and squares and getting to know how the cityscape of Serbian, Dalmatian, Slovakian, German and Greek settlers was formed, especially after expulsion of the Turks army at the end of 17th century. Though shops and exhibitions have claimed many of the shop premises on the high street, the professions of former landlords is easily recognizable from the signs on the houses e.g. at the  Ráby Mátyás house,  a bunch of grapes is visible on the upper part of the gate. By all means climb up/ walk up in one of the alleyways to the Church Square for great views over the city.

Approaching Szentendre on the Danube or on the main road, 9 church steeples rise high in the sky. Four of these belong to the Orthodox Church. Icons and works in gold and silver and other treasures are found in the Serb Orthodox Church Museum. The 13th-14th century Roman Catholic Parish Church stands on the Castle Hill, a sun-dial on its wall tells the time.

Szentendre is famous for its artistic and cultral life. More than 20 museums and galleries await the visitor. Everybody can easily choose which one to visit. Famous artists settled down and created their masterpieces here. The Kovács Margit Museum is a tiny gem among museums. Its charming ceramic figures are colourful visions of goodness, beauty and humanity. The works of the most talented artistic family of 19th century Hungary, Károly Ferenczy, his wife and his children, can be seen in the Ferenczy Museum. The Gallery of Szentendre in the former 18th century Serb merchant house and the Gallery of the Artists' Colony exhibit the works of the town's contemporary artists. Recently opened Art Mill displays comprehensive art on different exhibitions. The ethnography of Pest County is shown in the House of Folk Art. Antiquities from the Roman town of Ulcisia Castra (1st to 4th centuries) can be seen in the Museum of Roman Stonework Remains.

For jewel and gem lovers,the Caprice Jewelry Manufactury is a real find! Visitors can learn all about the techniques of jewel and diamond making and even have the opportunity to purchase one.

There are plenty of culinary hotspots, so it is worth tasting the local and ethnic specialties here. Have coffee or cake in the Szamos confectionary, which features a Marzipan Museum on thr 1st floor, as well as a plethora of marzipan fantasies, or the nearby Dobos Chocolate Museum, where you can have delicious Dobos cake (a sponge cake layered with chocolate cream and topped with crispy caramel). This dessert is a real Hungaricum, it was named after its inventor, the well-known Hungarian pastry-maker  József C. Dobos. He endeavoured to create a cake whichwould last longer than other cakes (back in the 19th century, when cooling techniques were quite primitive).

If you are in search of souvenirs or objects for nostalgia, you can visit the various shops and galleries where you can find everything from red pepper and Matyó folk-art-motif-blouses to works from contemporary artists are obtainable.


From spring to advent time, a range of festivals and events entertain the visitors of the city. 

Skanzen

The Open- Air Ethnographic Museum is located a little outside the city, it has the largest ethnographic collection in Hungary with 312 buildings in 8 sections. Folk monuments are transported here from all over the country, for preservation. Demonstrations of folk handicrafts are held at the weekends and "calendar dates" of Hungarian folk culture are celebrated.

Get active in Szentendre, try out paintball, swim in V8 fitness and wellness complex or do canoeing on the Danube.

How to get to Szentendre: by suburban railway from Batthány Square to the end station Szentendre (please check, because not all trains run the entire route to Szentendre) or by regular boat operated by Mahart from Vigadó Square, 5th district or private water taxi operated by Dunarama.



For more information about programmes, tickets for events, accommodation contact local tourist office, Tourinform Szentendre.

The Busó festivities at Mohács

The Busó festivities at Mohács

The Busó festivities at Mohács in southern Hungary are a six-day carnival in late February to mark the end of winter, named for the busós, frightening-looking costumed people (traditionally men) wearing wooden masks and big woolly cloaks. 

The festival is multifaceted, including a children's costume contest, a display of the art of mask carvers and other craftspeople, the arrival of more than 500 „busós” in rowboats on the Danube for a march through the city alongside horse-drawn or motorized fantasy vehicles, the burning of a coffin symbolizing winter on a bonfire in the central square, and feasts and music throughout the city. 

More than a social event, the carnival is an expression of belonging to a city, a social group and a nation. It plays an important social role by offering a chance for self-expression in a communal setting.

 The arts underlying the festivities are preserved by self-organized groups of „busós” of all cultural backgrounds, many of whom pass on the techniques of mask carving and ritual celebration to younger generations. 

The tradition originated with the Croatian minority in Mohács, but today the busó is a general emblem of the city and a commemoration of the great events of its history. 

https://www.youtube.com/watch?v=EmSXTSPrlBA

Király utca a VII. kerület szívében

Király utca

A mai Király utca az 1740-es években kapta első nevét, a Mittermayerische Gassé-t. Akkor ez a név a mai Jókai (akkor Gyár) utcáig volt érvényes, onnan a Lövölde térig terjedő utca szakaszt pedig Lerchenfeld Gassénak, azaz Pacsirtamező utcának hívták. Az ezt követő Englische Gasse, vagyis Angol utca neve 1786. körüli időre datálható. Az utca névadója az Országút sarkán állt, Angol királyhoz cégérezett fogadó volt. Később félreértésből Engelische König Gassénak, azaz Angyali Király utcának nevezték el. 1810-ben a tévedést korrigálták, és az utca neve Englische König Gasse, vagyis Angol Király utca lett. 1820-tól Drei Könige Gasse, Három Király az utca neve egészen 1874-ig. Ekkor elhagyták a számnevet, és magyarosították az utcaneveket, s így nyerte el a Király utca nevet. 1950-ben lecserélték a névtáblát, és Majakovszkij szovjet-orosz költő neve került rá. 1990-ben visszakapta előző nevét, a Király utcát.

A Király utca kedvező földrajzi fekvésének köszönhette gyors kiépülését. Ugyanis olyan utakra volt szükség, melyek egyes városrészeket egymással össze tudtak kötni, akkoriban ezeket öv-utaknak, ma körutaknak nevezzük. Ezen kívül szükség volt olyanokra, "melyek a város központjából kiindulva, azt a környékkel, sőt Széchényi elgondolása szerint az országgal kössék össze, tehát sugárutakra" (Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?). Az egykori országutak sugárutakként funkcionáltak, melyek az Országúton, azaz a mai Károly körúton futottak össze. A Király utca olyan sugárút volt, amely nem kívülről jött, hanem belülről indult, a mai Deák Ferenc utca folytatásaként. Eredetileg dűlőút volt, mely az egykori Városerdő, a majdani Városliget felé vezetett. A Városligetbe kivezető út a mágnások s a jómódú polgárok kocsizó és lovas sportjának jó helyszínt biztosított. A régi Pestről a Király utcán sétált ki a lakosság a Városligetbe. A Király utca a kiegyezést követően Pest legnépesebb utcája lett 7596 lakosával. A Király utca 11. számú háromemeletes bérház Pollack Mihály tervei alapján 1812-ben épült, valószínűleg kétemeletesre. A házat Prandtner József ötvös-művész számára építette.

A Király utca 13. számú épülettel kezdődnek a híres Gozsdu házak. A mögötte sorakozó lakóházak hat udvarral 240 méter hosszúságban egészen a Dob utca 16-ig érnek. Ez az építészeti szempontból különleges megoldású házsor Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1902-ben. Erre a megoldásra azért volt szükség, hogy a keskeny utcai front mögötti mély telkeket jól kihasználja, s ezen kívül az épülő bérházak hátrányait kiküszöbölje, tágas, nyílt udvarokat, kényelmes, modern lakásokat nyerjen. Ennek érdekében pavilon-rendszerűen építette meg a bérházakat. A Király utcai telekre négy háromemeletes-, a Dob utcai telekre pedig három kétemeletes pavilont tervezett. A földszintre 45 üzlethelyiséget épített, melyek összeköttetésben álltak az épületekkel, azaz a pavilonokkal. A Gozsdu-udvarként emlegetett átjáróházban élénk kereskedelmi élet folyt, és sajátos színfoltja volt Erzsébetvárosnak. A felépült hét ház valamint a Holló utca 8. a Gozsdu-alapítvány részét képezte. Gozsdu Manó (1802-1870) román nemzetiségű ügyvéd volt. Jelentős vagyonra tett szert, melynek nagy részét magyarországi román nevelési célokra hagyta. 1869-ben nevezték ki legfőbb ítélőszéki bírónak. Emlékét 2002 óta román és magyar nyelvű emléktábla örökíti meg a Holló utcai házon. A Király utcába letelepedő polgároknak lehetőségük és érdekük volt a Belváros kereskedelmi életébe bekapcsolódni. A Király utca a kiegyezést követően Pest legnépesebb utcája lett 7596 lakosával.

Színes főváros-a festett tűzfalak (VII.kerület)

 Festett tűzfalak (VII.kerület)

Egyre több falfelület válik csábító turisztikai látványossággá Budapesten. 2014 Augusztus.15.-én indult, új budapesti rendezvény, a Színes Város Strongbow Budapest zenei, művészeti és kulturális fesztivál, aminek keretében hazai és külföldi művészek festenek meg mintegy tucatnyi tűzfalat.

A fesztivál alatt a VII. kerületben több száz m2 tűzfalat festettek le képzőművészek, Street artosok, graffiti művészek. Az eseménysorozat szeptember 19-éig tart, a megfestett tűzfalakról reklámfilmrendezők készítenek majd kisfilmeket. 

Romlás virágai:

Ezen Fesztivál keretein belül készült el a mintegy 156 m2 alapterületű, Baudelaire kötetét eszünkbe juttató “Romlás virágai” című alkotás, amely a VII. kerület Kertész utcában található. 

A Fesztivál alatt megfestett alkotások tematikájukban valamilyen ellentétpárt dolgoznak fel. Ez a kép a “Nagyváros VS. Természet “kapcsolatát boncolgatja.

A Fat Heat művésznéven ismert Kirsch Ádám és a Mr Zeroként alkotó Viszokai Krisztián nemzetközileg a legismertebb magyar falfestők, akik a fél világot bejárták, ugyanis rengeteg fesztiválra hívják őket nagyméretű falakat megfesteni évek óta. A duót ezúttal kiegészítette ObieOne, alias Egry Tamás. Egry a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fotó szakon diplomázott, de grafikával is régóta foglalkozik.

Fecskeinvázió az Akácfa utcában:

 Akácfa utca 27-et lepték el a pszichedelikus színekben tobzódó fecskék. A 80 m2-es felületet Mesterházy Károly, alias Carlos BreakOne graffitizte össze, az alábbi Mottó jegyében: “Nyugalom, vagy tombolás”. 

Az Akácfa utcai Munka 14 napig tartott, a munkát a folyamatos esőzés megnehezítette. Mesterházynak a Nyugalom szimbóluma az egyik legismertebb magyarországi madár, a Fecske, ezért festette fel ezt a három színes madarat a tűzfalra. 

Találó a mottója a műnek. Hosszú idő alatt a fecskének sok jelentést tulajdonítottak az emberek, van, akinek a boldogságot, másnak a szabadságot jelenti, de van olyan is, aki szomorúságot látja benne. 

Király utcai tűzfal rehabilitációja:

A Suppré-Neopaint csapat munkájának köszönhetően született újjá egy hatalmas tűzfal a Kazinczy és Király utca sarkán. A tűzfal ünnepélyes átadására Portfolio Points keretében történt.

A Suppré-Neopaint a Neopaint.hu és a Suppré Arthouse egyesülésének eredménye. A frissen alakult ügynökség a különböző területek integrációját testesíti meg, melyben a vizául-kommunikációs szakemberek egy csoportba tömörülve hoznak létre egyedi alkotásokat. A csapat legfrissebb munkája, a hatalmas Király utcai tűzfal rehabilitációja, azaz átfestése nem csak az arra járók hangulatát, de a fal által közrefogott területen elhelyezkedő eddig meglehetősen nyomasztó jásztótér világát is teljes mértékben újraszínezte.

Az alkotók ezzel a projekttel a városban fellelhető számtalan tűzfal rémesen elhanyagolt állapotára hívják fel a figyelmet és egy meglehetősen tetszetős alternatívát kínálnak a hatalmas, omladozó falfelületek látványára. Abban reménykednek, hogy az elkészült tűzfal sikere felhívja a figyelmet a városkép többi, ugyancsak elhanyagolt részletére és a VII. kerületi önkormányzathoz hasonlóan, aki meglepően támogatólag állt a projekthez, több hivatalos fórum is nyitott lesz hasonló megoldásokra.

Budapest VII. kerület-Erzsébetváros

Erzsébetváros múltja, története:

A török hódoltság utáni időkben a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felső Külvárosnak nevezett területen a népesség folyamatosan nőtt, 1734-ben még csak 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása tovább lendítette a térség fejlődését.

Az 1873-as egyesítés után, az ekkor már Terézvárosként ismert Felső Külváros már túl nagy és népes volt, ezért kettéosztották, és a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. A VII. kerület Erzsébetváros néven vált ki Terézvárosból. Új elnevezését - amelyet 1882. február 7-én iktattak be - I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról kapta.

A Nagykörút és a Dózsa György út közötti sakktábla szerkezetű utcarendszeren a 19. század végére gyors tempóban épültek fel a bérházak, a kerület pedig a főváros egyik legsűrűbben lakott részévé vált, mely pozícióját máig megőrizte. A köznyelv emiatt találta ki számára a "Chicago" becenevet.

Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években elkezdték -zsidónegyedként- emlegetni. Ennek alapjául az szolgált, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a népcsoport budapesti képviselőinek csak kis töredékét tették ki, ezért az elnevezés nem egészen helytálló. Kétségtelen azonban, hogy mivel ezen a területen (a Király utca, Nagyatádi Szabó, mai Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett nagy gettót, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot, abban a sötét történelmi időszakban valóban csak izraeliták lakták.